Kettőn áll a vásár

Az elveszett bizalom visszaszerzése egyetlen kérdéssel kezdődik?

Pár hónappal ezelőtt egy munkahelyi bizalomépítő workshopomon az egyik résztvevőnek volt egy nagy felismerése. Arról beszélgettünk, hogy milyen hosszú út vezet a bizalom kiépüléséig, és mit tehetünk azért, hogy az elveszett bizalmat visszanyerjük. Ez a szókimondó résztvevő egy tönkrement munkahelyi kapcsolatáról mesélt, és arról, hogy milyen komoly problémái vannak az érintett munkatárssal. Feltettem hát egy kérdést, melynek hatására elhallgatott és elgondolkodott…

Igen, mindjárt megosztom veletek ezt a kérdést, de előbb beszéljünk egy kicsit a bizalomról és a bizalom kialakulásáról. Azt mindannyian tudjuk, hogy a bizalmat nehéz kiépíteni, de még nehezebb az elveszett bizalmat visszaszerezni. Sok oka lehet a bizalom megrendülésének, ráadásul hosszú és rögös út vezet addig a pontig, ahol azt merjük mondani, hogy „megbízom benned, 100%-ig megbízom benned”. Mikor mondtad ezt ki utoljára?

Ha pedig végre sikerül eljutni oda, hogy megbízunk egymásban, akkor nem lehet egyből pilóta üzemmódra váltani A bizalomra épülő kapcsolatot táplálni, gondozni kell. A bizalom nagyon törékeny dolog. Egy pillanat alatt megváltozhat minden. Eddig bíztam benned, de most… ezek után… Ugye ti is átéltétek már ezt az érzést? Elég egy rossz lépés, egy félreértett mondat és a bizalomnak annyi.

Ha megrendül a bizalom, nagyon nehéz visszaszerezni. Persze lehetséges (kivéve az olyan eseteket, ahol szándékosan bántottak meg, vezettek félre stb.), de az nem rajtad múlt.

Mivel a bizalmat ennyire nehéz felépíteni és ennyire törékeny is, ez arra ösztönözhetne minket, hogy legyünk éberek, figyeljünk a kapcsolatainkra és a tetteinkre vagy a tetteink hiányára, hogy építsük, megtartsuk és fenntartsuk a bizalmi kapcsolatainkat. De akkor mégis kinek a hibája, ha megrendül a bizalom?

Általában hajlunk arra, hogy másokat okoljunk a kapcsolatainkban felmerülő problémák miatt. Ez az a pont, ahol fel kell tennünk magunknak ezt a nehéz kérdést, azt a kérdést, amit a workshopon résztvevő hölgynek is feltettem.

Megvizsgáltad önmagad is, amikor az elveszett bizalom okát kerested?

Te megszoktad nézni, hogy vajon mennyiben múlt rajtad a bizalom megrendülése? Mi a te felelősséged a kialakult helyzetben? Te hogyan járultál hozzá a bizalom megrendüléséhez? A felelősséget teljes mértékben a másik félre hárítod még akkor is, ha a kialakult helyzet részben neked is köszönhető?

Amikor feltettem az első kérdésemet, a hölgy elhallgatott. Zavartan rám nézett és azt mondta: „Tudod, nem nagyon gondoltam erre korábban. Hogy nekem is volt ebben szerepem?!?”

Mindig kettőn áll a vásár

(Tudom, tudom, ez már annyira elcsépelt…de olvass tovább)

Bár semmi sem a „minden vagy semmi” elv alapján működik, elég jó esély van rá, hogy a jelenlegi bizalmi válság kialakulásában mindkét félnek, így neked is (jelentős) szereped van/volt. Mielőtt a másik félre hárítjuk az összes felelősséget, előbb vizsgáljuk meg önmagunkat. Őszintén vizsgáld meg, mi a te felelősséged, mi az amiben tévedtél vagy igazságtalan voltál.

Vállalj felelősséget, és ne bagatellizáld el!

Légy empatikusabb és megbocsátóbb a másik emberrel. Jó eséllyel nem akart ártani a kapcsolatotoknak. Az is elég valószínű, hogy a másik fél szeretné rendezni a helyzetet legalább annyira, mint te magad. Ne mentségeket keress, inkább tárd fel, hogy szerinted te hol hibáztál, mit lehetett volna másképp tenni, mondani. A bocsánatkérésről se feledkezz meg, és itt az őszinte bocsánatkérésre gondolok. Ha nem állsz készen rá, még nem látod, te hol hibáztál, akkor várj még vele. Ne sürgesd az eseményeket, mert lehet, hogy a másik fél még nem áll készen.

Ha mindezt figyelembe veszed, akkor sem lesz könnyű és gyors a bizalom visszaépítéséhez vezető út, de sokkal őszintébb, igazságosabb és jó eséllyel sikeresebb is lesz. Tehát megéri az erőfeszítést! Gondold át!

Könyvajánló:
Ha olvasni szeretnél a témában, nézd meg ezt a könyvet is: 
Stephen M. R. Covey és Greg Link: Okos bizalom