Együttműködés és kommunikáció csapatszinten

Nyár van. Egyesek szabadságukat töltik, mások a szabadságon lévőket igyekeznek helyettesíteni. Nem sokszor gondolunk erre, de igazából a nyári szabadságok alatt zajló helyettesítések milyensége és minősége jó fokmérője lehet a csapat együttműködésének és kommunikációs készségének. Ahelyett, hogy hosszan írnék arról, hogy ez mi mindent jelent, hoztam nektek öt videót, amit szívesen használok csapattréningek alkalmával. Ezek a rövidfilmek alkalmasak arra is, hogy saját csapatunk tagjait beszélgetésre, gondolkodásra, reflexióra ösztönözzük meglévő vagy fejlesztendő együttműködési és kommunikációs készségeik tekintetében.

“Együttműködés és kommunikáció csapatszinten” bővebben

Csapatépítés mesterfokon

7 ok, amiért még mindig fontos a csapatépítés

Nyár van, nyár. 
Röpke lepke száll virágra, 
zümmög száz bogár.

A nyárral és a járványhoz kapcsolódó enyhítésekkel együtt megérkeztek a csapatépítők is. Egyre több közösségi képmegosztás tanúskodik erről. A csapatépítés sokaknak még azt az átbulizott hétvégét jelenti, amikor a munkatársakkal és a vezetőkkel közösen lazulhatott, mondjuk a Balaton partján vagy valahol a Mátrában. Mások a csapatépítésről azt tartják, hogy csak pénzkidobás, és nem teremt hozzáadott értéket. Valóban tudunk ilyen csapatépítésről is. De, ha átgondoltan és a célt szem előtt tartva szervezzük meg a csapatépítést, akkor az ilyen eseményből sokat profitálhatunk szervezeti szinten.

“Csapatépítés mesterfokon” bővebben

A “mitting” mítosz – áldás vagy átok?

Szakmai életünk egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tegyük eredményessé a megbeszéléseinket. Mára már a “mittingelés” felér egy átokkal, és hatalmas sóhajokkal, gyomorideggel, sűrűn az óránkat-telefonunkat nézegetve vonulunk be a vesztőhellyel felérő “mitting rúmba”. Nem véletlen, hogy a megbeszéléseket időpocsékolásnak érezzük. Az egyik neves amerikai online meeting platform felmérése szerint, a sikertelen megbeszélések évi 37 milliárd dollár veszteséget okoznak a vállalatoknak. Mint sok minden más, megbeszélések fejlettsége szervezeti kultúra kérdése is. 

“A “mitting” mítosz – áldás vagy átok?” bővebben

Vezetés New Amsterdam módra 2.

Mit tanulhatunk még a vezetésről dr. Max Goodwintől?

A múlt héti rész folytatásában megnézzük, mit tanulhatunk még szeretett Max Goodwinünktől, amit vezetői képességeink tárába akár már ma beépíthetünk. Az előző részben arról beszéltünk, hogy egy jó vezető mindig első a segítség és támogatás nyújtásában, aztán arról, hogy mennyi félreértés keletkezhet, ha nem tisztázzuk a dolgokat a megfelelő kérdésekkel, illetve arról, hogy ha már elszúrtunk valamit, vállaljuk fel és bátran kérjük a csapatunk támogatását.

További részeket megnézve, ezeket tanultam még Dr. Goodwintől.

“Vezetés New Amsterdam módra 2.” bővebben

Munkahelyi motiváció 2. – Tehetek még valamit érted?

Legutóbbi, a munkahelyi motivációról szóló írásomban a munkavégzésünk motivátoraival foglalkoztam. Három belső (intrinzik) motivátorral és három külső (extrinzik) motivátorral ismerkedtünk meg. A belső motivátorok a hasznosság érzete, a játék öröme és a tapasztalatszerzés. A külső motivátorok pedig a pénz, a tehetetlenség érzete és az érzelmi nyomás. Azt is elmondtam, hogy azok a vállalatok, amelyek elsősorban a belső motivátorokra tudják helyezni a hangsúlyt, sokkal nagyobb eséllyel tartják meg munkavállalóikat, és a munkavállalóik motiváltsága is magasabb.

“Munkahelyi motiváció 2. – Tehetek még valamit érted?” bővebben

Munkahelyi motiváció, avagy Te miért dolgozol?

Amióta szervezet- és vezetőfejlesztőként dolgozom, egyre jobban érdekel a munkahelyi motiváció. Mi motivál minket arra, hogy napról-napra felvegyük a vértet és harcba induljunk a munka világában? Mi a motivációnk, amikor munkahelyet akarunk váltani? Philip Zimbardo amerikai pszichológus szerint a motiváció olyan belső késztetés, ami bizonyos cselekvésre ösztönöz. De a motivációt számos külső és belső tényező is befolyásolja. Lássuk csak, mire jutottam.

“Munkahelyi motiváció, avagy Te miért dolgozol?” bővebben

Munkavállalói jól-lét vs. munkavállalói elkötelezettség 2021-ben

Most, hogy talán-talán feltűnik a fény az alagút végén, és reménytelibbé válnak a napok, érdekes és érdemes lehet arról gondolkodni, hogy a COVID által feje tetejére állított viszonyok között a cégvezetőknek mire kell odafigyelni, ha nem csak megtartani szeretnék a munkavállalóikat, de az elkötelezettségüket növelni is szeretnék.

A COVID által kiváltott bizonytalanság, szorongás és az „Atyaég! Minden nap változik valami, azt sem tudom, hol áll a fejem!”-állapot sokféle, ismeretlen kihívás elé állította a cégek vezetőit. Ennek az állapotnak azonban még koránt sincs vége, hiszen ha újraindul a gazdaság, a cégvezetők egy újabb problémával szembesülnek.

“Munkavállalói jól-lét vs. munkavállalói elkötelezettség 2021-ben” bővebben

Bolhából elefántot – te is hajlamos vagy túlelemzésre?

Az utóbbi időben észrevettem magamon, hogy egyes döntéseim előtt hosszasan elemzem a lehetőségeket, az esélyeket, a veszélyeket és annyi mindent, hogy a végén már arra sem emlékszem, hogy miről kellett volna döntést hoznom. A gondolkodás jó, meg az átgondolás is fontos, de a túlgondolás… tapasztalatból mondom, rettenetesen sok energiát emészt fel. Előfordult mostanság, hogy csak azért álltam le a gondolkodással, mert már végtelen számú szemszögből elemeztem a kérdést, nem jutottam semmire, de legalább már a végkimerülés kerülgetett. Még szerencse, hogy tudom, ez csak egy átmeneti állapot.

“Bolhából elefántot – te is hajlamos vagy túlelemzésre?” bővebben

Csapatkonfliktusok kezelése

Gyorstalpaló vezetőknek és projektmenedzsereknek

Egy csapat működésének természetes velejárója a konfliktus. A csapat vezetője számára mégis aggasztó lehet, ha nem tudja, mit kezdjen a konfliktussal. A konfliktusról úgy általában sokat lehetne írni, de ebben a bejegyzésben arra törekszem, hogy néhány gyorsan megvalósítható tippet osszak meg veletek a csapatműködéssel és a csapaton belül keletkező konfliktusok megoldásával kapcsolatban.

“Csapatkonfliktusok kezelése” bővebben