Az utóbbi időben észrevettem magamon, hogy egyes döntéseim előtt hosszasan elemzem a lehetőségeket, az esélyeket, a veszélyeket és annyi mindent, hogy a végén már arra sem emlékszem, hogy miről kellett volna döntést hoznom. A gondolkodás jó, meg az átgondolás is fontos, de a túlgondolás… tapasztalatból mondom, rettenetesen sok energiát emészt fel. Előfordult mostanság, hogy csak azért álltam le a gondolkodással, mert már végtelen számú szemszögből elemeztem a kérdést, nem jutottam semmire, de legalább már a végkimerülés kerülgetett. Még szerencse, hogy tudom, ez csak egy átmeneti állapot.
“Bolhából elefántot – te is hajlamos vagy túlelemzésre?” bővebbenBolhából elefántot – te is hajlamos vagy túlelemzésre?
